közbeszerzés
RRF-9.5.1-23 KKV-K KÖZBESZERZÉSI RÉSZVÉTELÉT ÖSZTÖNZŐ TÁMOGATÁS
Megjelent a KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző RRF-9.5.1-23 támogatásra vonatkozó felhívás. A pályázat keretében a mikro-, kis-, és középvállalkozások a közbeszerzési verseny élénkítése céljából átalány alapú (azaz egyszerűsített elszámolású!), egységesen 600 000 Ft támogatást igényelhetnek közbeszerzési ajánlatuk elkészítéséhez és az elkészített ajánlati dokumentáció közbeszerzési ajánlattételre történő benyújtásához kapcsolódóan felmerült költségeihez. A támogatás 2023. március 31. után megjelent közbeszerzési eljárásokban benyújtott ajánlatra vonatkozóan, utólagosan igényelhető. A közbeszerzési tanácsadás és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó költsége is elszámolható. A felhívásra támogatási kérelmet mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás nyújthat be amely a támogatási kérelemben szereplő közbeszerzési ajánlat benyújtását megelőző 12 hónapnál korábban jött létre; valamint a támogatási kérelemben szereplő közbeszerzési ajánlat benyújtását megelőző 12 hónapban nem nyújtott be ajánlatot magyarországi közbeszerzési eljárásban. Cégünk segítséget nyújthat mind a pályázat elkészítésében, mind az ajánlattétel során. Keressenek megadott elérhetőségeinken!
Valóban kigyomlálható a közbeszerzési tanácsadói szakma?
A közbeszerzési tanácsadói szakmában már széles körben ismert hír, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium által jegyzett állami építési beruházások rendjéről (!?) szóló törvény gyakorlatilag megszüntetné, kigyomlálná a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet. Erről több cikk keretében a Telex is beszámolt. Ezzel kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel, melyekre a jogalkotó ez alkalommal nem (sem) gondolt: Miért kívánnak az építési beruházások rendjéről szóló törvénybe bújtatva más, az építési beruházáson kívüli beszerzési tárgyak (pl. árubeszerzés – informatikai eszközök, orvostechnológia, villamos energia, stb.; szolgáltatás megrendelés – takarítás, őrzés-védelem, informatikai fejlesztések) közbeszerzési eljárásaira is kiható közbeszerzési törvény módosítást terjeszteni az Országgyűlés elé? Ez nem hatáskör túlterjeszkedés? Valóban olcsóbb az állami apparátus az ugyan profitorientált, de emiatt jelentősen hatékonyabb tanácsadói szektornál? Az uniós források rendelkezésre állása esetén elegendő, megfelelő szaktudású szakember fog rendelkezésre állni a közbeszerzési eljárások lefolytatásához? Miért kívánják a közbeszerzési tanácsadói szakmát ellehetetleníteni a nem közvetlen állami, hanem tegyük fel önkormányzati szektorban? Fenti kérdésekre az idő előrehaladtával fogja megkapni a választ a FAKSZ „társadalom”. Azt a gyakorlatban tudjuk, hogy ha a kormány valamit eltökél, azt általában keresztül is viszi, függetlenül a törvénytervezetre érkezett sokszáz kritikus megjegyzéstől. De tegyük fel a kérdést magunknak, hogy valójában kit érdekel egy néhány száz személyt jelentő szakma megszűnése, de facto államosítása? Megjelentek különféle feltételezések, hogy a külsős FAKSZ-ok drágák, illetve ezen tevékenység megszüntetésével kívánják visszaszorítani a korrupciót. Mindkét kijelentés erősen vitatható, hiszen az állam/államosítás működésének hatékonysága a szocializmusban „bizonyított”. A korrupció pedig nem attól függ, hogy valaki piaci tevékenységet végez vagy közalkalmazott, ez egyszerű kockázatvállalás, mohóság, beállítottság kérdése. A korrupció egyik feltétele, hogy valaki pénzért vagy más juttatásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Egy döntési kompetenciával nem rendelkező közbeszerzési tanácsadó nincs abban a helyzetben, hogy másokat előnyhöz juttasson… Az uniós források rendelkezésre állása lesz a puding próbája, ugyanis számos sok éves szaktudással rendelkező FAKSZ egyszerűen nem kíván állami alkalmazott lenni és nem is lesz, és a sok száz vagy sok ezer közbeszerzési eljárás lefolytatásához nem lesz meg egyszerűen a szükséges és minőségi létszám, főleg, hogy az önkormányzatoktól is újabb hatásköröket vonna el az állam. Itt kívánom megjegyezni, hogy óriási a kiáramlás a január 1.-vel az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt korábbi gazdasági társaságokból (pl. NIF), tehát a szükséges kapacitás nem nő, hanem egyelőre jelentősen csökken. Jellemzően a piacképes tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek távoznak, akiknek a hiánya előbb-utóbb húsbavágó lesz. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége és az uniós források jogszerű felhasználása fog ismét veszélybe kerülni, emiatt a következő programozási időszakra vonatkozó uniós-, illetve RRF források esetén is jelentős mértékű megvonás (magyarul: büntetés) prognosztizálható. Hallani olyan törekvést az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy a közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni kívánják, oly módon, hogy azok szinte bárki által lefolytathatóak legyenek különféle minták alkalmazásával. Remélem, hogy a „söralátétes SZJA bevallások” miatti egyszerűsítéshez hasonlóan a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakma is annyira szenvedni fog a munkahiány miatt, mint a könyvelők.
Üvegkapu
Társaságunk segítséget tud nyújtani az adminisztrációs folyamatok, szerződéses feltételek kialakítása során! Módosult a 322/2015. Korm. rendelet, a változások a január 1. után induló, 700 M Ft-ot elérő értékű építési beruházásokat érintik! 2021.01.01-jével módosult az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm.rendelet. A módosítások alapvetően az Üvegkapu (hivatalos nevén: Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer) bevezetése miatt váltak szükségessé. A 2021. évi LXIII. törvény rendelkezik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) módosításáról. A módosítás értelmében, valamint a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, továbbá az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló, 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján az építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében létrejött a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer. A 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint 2022. január 1-jét követően, a Kbt. hatálya alá tartozó valamennyi, 700 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységet is – az Üvegkapu alkalmazási körébe tartozik. A 700 millió Ft-os határ kapcsán kiemelendő, hogy a közbeszerzés becsült értéke számít, nem a szerződés egyedi értéke. Az Üvegkapu a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, amely a) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása, b) az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése, c) a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése – a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon – érdekében az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, azokat az Étv.-ben, valamint a kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi. A rendszer célja: az építőipari ágazat működésének javítása, az átláthatóság növelése, a jogkövetés ösztönzése; az alvállalkozói lánc átláthatóságának biztosítása; az építési munkaterületen tartózkodó foglalkoztatottak és vendégek adatainak, be- és kilépéseinek valós idejű nyilvántartása. A foglalkoztatottak és a vendégek az építési munkaterületre történő be- és kilépése kizárólag beléptető rendszer használatával történhet. Az érintett szereplők: Minden a kormányrendeletben meghatározott becsült értékű 2022 január 1-je után indított közbeszerzési eljárás során megvalósuló építési beruházással kapcsolatos szerződéses tevékenységet végző építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó (nem EÉN köteles alvállalkozók) tevékenységet végző vállalkozások; A Nemzeti Adó és Vámhivatal; A Lechner Nonprofit Tudásközpont Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt tárhelyszolgáltatója és az Elektronikus Építési Napló üzemeltetője; A Foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv; Az Építésfelügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv; A DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt üzemeltetője. A 322/2015. Korm. rendelet 2022. január 1-től a fentiek miatt az alábbiak szerint módosult: – 27. § (1) bekezdése: „Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai – amennyiben jogszabály előírja, annak Üvegkapu által generált adatai – alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.” – 29/A. §: „Ha az építési beruházás megvalósítására kötött szerződés értéke eléri a nettó 700 millió forintot, a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles teljesíteni az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét.” – 34/A. § (1) bekezdése: „Ha az építési beruházás a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles az Üvegkapu alkalmazására.” – 34/A. § (2) bekezdése: „Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás során az ajánlattevő ajánlatában nyilatkozik, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte.” – 34/A. § (3) bekezdése: „Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás esetén a közbeszerzési dokumentumokban is rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását.” Ajánlatkérők feladatai tehát a 2022. január 1. és azután induló, nettó 700 millió Ft-os becsült értéket elérő vagy meghaladó értékű építési beruházásoknál: – nyilatkozat előírása arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte – a Közbeszerzési Dokumentumokban rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását. Az Üvegkapu használata alapvetően a vállalkozók számára jelent kötelezettséget, az Ajánlatkérők számára ez a rendszer elsősorban ellenőrzési feladatokat eredményez az alábbiak szerint: – az Ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatával győződhet meg arról a közbeszerzési eljárás során, hogy az ajánlattevő tisztában van az Üvegkapuval kapcsolatos kötelezettségeivel. – a szerződés teljesítése során az Ajánlatkérő az építési e-naplóból győződhet meg arról, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél valóban regisztrált-e az Üvegkapuba és azt ténylegesen alkalmazza-e. Ezt a teljesítés során majd ellenőrizni szükséges, dokumentált módon.