A közbeszerzési tanácsadói szakmában már széles körben ismert hír, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium által jegyzett állami építési beruházások rendjéről (!?) szóló törvény gyakorlatilag megszüntetné, kigyomlálná a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet. Erről több cikk keretében a Telex is beszámolt.
Ezzel kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel, melyekre a jogalkotó ez alkalommal nem (sem) gondolt:
Fenti kérdésekre az idő előrehaladtával fogja megkapni a választ a FAKSZ „társadalom”. Azt a gyakorlatban tudjuk, hogy ha a kormány valamit eltökél, azt általában keresztül is viszi, függetlenül a törvénytervezetre érkezett sokszáz kritikus megjegyzéstől. De tegyük fel a kérdést magunknak, hogy valójában kit érdekel egy néhány száz személyt jelentő szakma megszűnése, de facto államosítása?
Megjelentek különféle feltételezések, hogy a külsős FAKSZ-ok drágák, illetve ezen tevékenység megszüntetésével kívánják visszaszorítani a korrupciót. Mindkét kijelentés erősen vitatható, hiszen az állam/államosítás működésének hatékonysága a szocializmusban „bizonyított”. A korrupció pedig nem attól függ, hogy valaki piaci tevékenységet végez vagy közalkalmazott, ez egyszerű kockázatvállalás, mohóság, beállítottság kérdése. A korrupció egyik feltétele, hogy valaki pénzért vagy más juttatásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Egy döntési kompetenciával nem rendelkező közbeszerzési tanácsadó nincs abban a helyzetben, hogy másokat előnyhöz juttasson…
Az uniós források rendelkezésre állása lesz a puding próbája, ugyanis számos sok éves szaktudással rendelkező FAKSZ egyszerűen nem kíván állami alkalmazott lenni és nem is lesz, és a sok száz vagy sok ezer közbeszerzési eljárás lefolytatásához nem lesz meg egyszerűen a szükséges és minőségi létszám, főleg, hogy az önkormányzatoktól is újabb hatásköröket vonna el az állam. Itt kívánom megjegyezni, hogy óriási a kiáramlás a január 1.-vel az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt korábbi gazdasági társaságokból (pl. NIF), tehát a szükséges kapacitás nem nő, hanem egyelőre jelentősen csökken. Jellemzően a piacképes tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek távoznak, akiknek a hiánya előbb-utóbb húsbavágó lesz.
A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége és az uniós források jogszerű felhasználása fog ismét veszélybe kerülni, emiatt a következő programozási időszakra vonatkozó uniós-, illetve RRF források esetén is jelentős mértékű megvonás (magyarul: büntetés) prognosztizálható.
Hallani olyan törekvést az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy a közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni kívánják, oly módon, hogy azok szinte bárki által lefolytathatóak legyenek különféle minták alkalmazásával. Remélem, hogy a „söralátétes SZJA bevallások” miatti egyszerűsítéshez hasonlóan a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakma is annyira szenvedni fog a munkahiány miatt, mint a könyvelők.