Megjelent a KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző RRF-9.5.1-23 támogatásra vonatkozó felhívás. A pályázat keretében a mikro-, kis-, és középvállalkozások a közbeszerzési verseny élénkítése céljából átalány alapú (azaz egyszerűsített elszámolású!), egységesen 600 000 Ft támogatást igényelhetnek közbeszerzési ajánlatuk elkészítéséhez és az elkészített ajánlati dokumentáció közbeszerzési ajánlattételre történő benyújtásához kapcsolódóan felmerült költségeihez. A támogatás 2023. március 31. után megjelent közbeszerzési eljárásokban benyújtott ajánlatra vonatkozóan, utólagosan igényelhető. A közbeszerzési tanácsadás és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó költsége is elszámolható. A felhívásra támogatási kérelmet mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás nyújthat be amely a támogatási kérelemben szereplő közbeszerzési ajánlat benyújtását megelőző 12 hónapnál korábban jött létre; valamint a támogatási kérelemben szereplő közbeszerzési ajánlat benyújtását megelőző 12 hónapban nem nyújtott be ajánlatot magyarországi közbeszerzési eljárásban. Cégünk segítséget nyújthat mind a pályázat elkészítésében, mind az ajánlattétel során. Keressenek megadott elérhetőségeinken!
A közbeszerzési tanácsadói szakmában már széles körben ismert hír, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium által jegyzett állami építési beruházások rendjéről (!?) szóló törvény gyakorlatilag megszüntetné, kigyomlálná a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet. Erről több cikk keretében a Telex is beszámolt. Ezzel kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel, melyekre a jogalkotó ez alkalommal nem (sem) gondolt: Miért kívánnak az építési beruházások rendjéről szóló törvénybe bújtatva más, az építési beruházáson kívüli beszerzési tárgyak (pl. árubeszerzés – informatikai eszközök, orvostechnológia, villamos energia, stb.; szolgáltatás megrendelés – takarítás, őrzés-védelem, informatikai fejlesztések) közbeszerzési eljárásaira is kiható közbeszerzési törvény módosítást terjeszteni az Országgyűlés elé? Ez nem hatáskör túlterjeszkedés? Valóban olcsóbb az állami apparátus az ugyan profitorientált, de emiatt jelentősen hatékonyabb tanácsadói szektornál? Az uniós források rendelkezésre állása esetén elegendő, megfelelő szaktudású szakember fog rendelkezésre állni a közbeszerzési eljárások lefolytatásához? Miért kívánják a közbeszerzési tanácsadói szakmát ellehetetleníteni a nem közvetlen állami, hanem tegyük fel önkormányzati szektorban? Fenti kérdésekre az idő előrehaladtával fogja megkapni a választ a FAKSZ „társadalom”. Azt a gyakorlatban tudjuk, hogy ha a kormány valamit eltökél, azt általában keresztül is viszi, függetlenül a törvénytervezetre érkezett sokszáz kritikus megjegyzéstől. De tegyük fel a kérdést magunknak, hogy valójában kit érdekel egy néhány száz személyt jelentő szakma megszűnése, de facto államosítása? Megjelentek különféle feltételezések, hogy a külsős FAKSZ-ok drágák, illetve ezen tevékenység megszüntetésével kívánják visszaszorítani a korrupciót. Mindkét kijelentés erősen vitatható, hiszen az állam/államosítás működésének hatékonysága a szocializmusban „bizonyított”. A korrupció pedig nem attól függ, hogy valaki piaci tevékenységet végez vagy közalkalmazott, ez egyszerű kockázatvállalás, mohóság, beállítottság kérdése. A korrupció egyik feltétele, hogy valaki pénzért vagy más juttatásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Egy döntési kompetenciával nem rendelkező közbeszerzési tanácsadó nincs abban a helyzetben, hogy másokat előnyhöz juttasson… Az uniós források rendelkezésre állása lesz a puding próbája, ugyanis számos sok éves szaktudással rendelkező FAKSZ egyszerűen nem kíván állami alkalmazott lenni és nem is lesz, és a sok száz vagy sok ezer közbeszerzési eljárás lefolytatásához nem lesz meg egyszerűen a szükséges és minőségi létszám, főleg, hogy az önkormányzatoktól is újabb hatásköröket vonna el az állam. Itt kívánom megjegyezni, hogy óriási a kiáramlás a január 1.-vel az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt korábbi gazdasági társaságokból (pl. NIF), tehát a szükséges kapacitás nem nő, hanem egyelőre jelentősen csökken. Jellemzően a piacképes tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek távoznak, akiknek a hiánya előbb-utóbb húsbavágó lesz. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége és az uniós források jogszerű felhasználása fog ismét veszélybe kerülni, emiatt a következő programozási időszakra vonatkozó uniós-, illetve RRF források esetén is jelentős mértékű megvonás (magyarul: büntetés) prognosztizálható. Hallani olyan törekvést az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy a közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni kívánják, oly módon, hogy azok szinte bárki által lefolytathatóak legyenek különféle minták alkalmazásával. Remélem, hogy a „söralátétes SZJA bevallások” miatti egyszerűsítéshez hasonlóan a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakma is annyira szenvedni fog a munkahiány miatt, mint a könyvelők.
A Kormány megalkotta a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletet, mely az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedéseket tartalmazza az Európai Bizottság által kiadott iránymutatás alapján. Előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazása érintett közbeszerzési eljárások: uniós értékhatárt elérő becsült értékű nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás (kivéve KM és DBR megkötésére irányuló eljárások és ezek egyedi beszerzései) kötelező piaci konzultációt alkalmazni: általános ajánlatkérő: nem írja elő a Kbt. 75.§ (2) bekezdés (egy ajánlat/jelentkezés esetén eredménytelen eljárás) alkalmazását, és fő tárgy szerinti CPV kód szerinti főcsoport tekintetében a megelőző évben az egyajánlatos eljárások aránya meghaladta a 30%-ot és az adott CPV kód szerinti főcsoportba tartozó eljárások aránya meghaladta az összes eredményes eljárás 2%-át. (a listát a Miniszterelnökséget vezető miniszter teszi közzé) Kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság és ennek 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő: nem írja elő a Kbt. 75.§ (2) bekezdés alkalmazását, és fő tárgy szerinti CPV kód szerinti főcsoport tekintetében a megelőző évben az egyajánlatos eljárások aránya meghaladta a 20%-ot és az adott évben legalább 10 db, az uniós értékhatárt meghaladó értékű közbeszerzési eljárást lefolytatott. Részajánlattétel esetén a vizsgálat részenként. kötelező piaci konzultáció fő feltételei: EKR-ben történő lebonyolítás, a felhívás Közbeszerzési Hatóságnak történő megküldést megelőző legalább 7 napos időszak biztosítása, műszaki leírás, tárgy, szerződés tervezet (főbb szerződéses feltételek) közzététele, összefoglaló közzététele, amennyiben nincs észrevétel a konzultáció során, mehet tovább az eljárás. Amennyiben az előzetes piaci konzultációt követően lefolytatott közbeszerzési eljárás eredménytelen, úgy a megismételt eljárásban nem kötelező az előzetes piaci konzultáció (a Kbt. 75.§ (2) bekezdés e) pontja esetében ilyen felmentés nincs) Intézkedési terv készítése tartalma: az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentési lehetőségei (Miniszterelnökség iránymutatást tesz közzé az EKR honlapján) Kötelezett ajánlatkérők: a tárgyévet megelőző naptári évben az uniós értékhatárt elérő becsült értékű eljárások esetében az egyajánlatos eljárások aránya a 20%-ot meghaladta és az uniós értékhatárt elérő becsült értékű eljárások száma elérte az ötöt. Számításnál nem kell figyelembe venni: eredménytelen eljárások, KM és egyedi beszerzései, DBR és egyedi beszerzései, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások, hirdetmény nélküli koncessziós eljárások Közzététel határideje: tárgyév március 31. – első alkalommal: 2022. április 30. Intézkedési terv készítésének kötelezettségéről a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatja az érintett ajánlatkérőt és a Közbeszerzési Hatóságot tárgyév január 31-ig – első alkalommal 2022. március 15-ig. Hatályba lépés időpontja: 2022. március 15. Megjelent a kötelező előzetes piaci konzultációt (vagy 75.§ (2) bekezdés eŰ) pont alkalmazását) eredményező CPV kódok köre: https://ekr.gov.hu/portal/hirek/8797698749784 Szintén megjelent a Miniszterelnökség útmutatója A KBT. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultáció alkalmazásához, mely ide kattintva érhető el: https://www.palyazat.gov.hu/tmutat-elzetes-piaci-konzultci A Miniszterelnökség útmutatója az az egyajánlatos közbeszerzések elkerülését segítő módszerekről és gyakorlatokról pedig innen érhető el: https://www.palyazat.gov.hu/kozbeszerzesi_utmutatok#
Társaságunk segítséget tud nyújtani az adminisztrációs folyamatok, szerződéses feltételek kialakítása során! Módosult a 322/2015. Korm. rendelet, a változások a január 1. után induló, 700 M Ft-ot elérő értékű építési beruházásokat érintik! 2021.01.01-jével módosult az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm.rendelet. A módosítások alapvetően az Üvegkapu (hivatalos nevén: Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer) bevezetése miatt váltak szükségessé. A 2021. évi LXIII. törvény rendelkezik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) módosításáról. A módosítás értelmében, valamint a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, továbbá az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló, 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján az építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében létrejött a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer. A 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint 2022. január 1-jét követően, a Kbt. hatálya alá tartozó valamennyi, 700 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységet is – az Üvegkapu alkalmazási körébe tartozik. A 700 millió Ft-os határ kapcsán kiemelendő, hogy a közbeszerzés becsült értéke számít, nem a szerződés egyedi értéke. Az Üvegkapu a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, amely a) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása, b) az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése, c) a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése – a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon – érdekében az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, azokat az Étv.-ben, valamint a kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi. A rendszer célja: az építőipari ágazat működésének javítása, az átláthatóság növelése, a jogkövetés ösztönzése; az alvállalkozói lánc átláthatóságának biztosítása; az építési munkaterületen tartózkodó foglalkoztatottak és vendégek adatainak, be- és kilépéseinek valós idejű nyilvántartása. A foglalkoztatottak és a vendégek az építési munkaterületre történő be- és kilépése kizárólag beléptető rendszer használatával történhet. Az érintett szereplők: Minden a kormányrendeletben meghatározott becsült értékű 2022 január 1-je után indított közbeszerzési eljárás során megvalósuló építési beruházással kapcsolatos szerződéses tevékenységet végző építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó (nem EÉN köteles alvállalkozók) tevékenységet végző vállalkozások; A Nemzeti Adó és Vámhivatal; A Lechner Nonprofit Tudásközpont Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt tárhelyszolgáltatója és az Elektronikus Építési Napló üzemeltetője; A Foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv; Az Építésfelügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv; A DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt üzemeltetője. A 322/2015. Korm. rendelet 2022. január 1-től a fentiek miatt az alábbiak szerint módosult: – 27. § (1) bekezdése: „Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai – amennyiben jogszabály előírja, annak Üvegkapu által generált adatai – alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.” – 29/A. §: „Ha az építési beruházás megvalósítására kötött szerződés értéke eléri a nettó 700 millió forintot, a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles teljesíteni az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét.” – 34/A. § (1) bekezdése: „Ha az építési beruházás a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles az Üvegkapu alkalmazására.” – 34/A. § (2) bekezdése: „Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás során az ajánlattevő ajánlatában nyilatkozik, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte.” – 34/A. § (3) bekezdése: „Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás esetén a közbeszerzési dokumentumokban is rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását.” Ajánlatkérők feladatai tehát a 2022. január 1. és azután induló, nettó 700 millió Ft-os becsült értéket elérő vagy meghaladó értékű építési beruházásoknál: – nyilatkozat előírása arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte – a Közbeszerzési Dokumentumokban rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását. Az Üvegkapu használata alapvetően a vállalkozók számára jelent kötelezettséget, az Ajánlatkérők számára ez a rendszer elsősorban ellenőrzési feladatokat eredményez az alábbiak szerint: – az Ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatával győződhet meg arról a közbeszerzési eljárás során, hogy az ajánlattevő tisztában van az Üvegkapuval kapcsolatos kötelezettségeivel. – a szerződés teljesítése során az Ajánlatkérő az építési e-naplóból győződhet meg arról, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél valóban regisztrált-e az Üvegkapuba és azt ténylegesen alkalmazza-e. Ezt a teljesítés során majd ellenőrizni szükséges, dokumentált módon.
Az utóbbi évtizedekben kiemelt témává vált a természeti környezet állapotának megóvása és a klímaváltozás káros hatásainak elkerülése, ezáltal hangsúlyos terület lett az ún. „zöld közbeszerzés” (Green Public Procurement – GPP). Szinte minden OECD-ország dolgozott ki stratégiát vagy szakpolitikát a zöld közbeszerzés (GPP) támogatására és az OECD-országok 69%-a méri a zöld közbeszerzési szakpolitikák és stratégiák eredményeit. OECD alapelvek Az OECD támogatja a tagországok kormányait a közbeszerzési rendszereik reformjában, melynek célja a lakosság kormányba vetett bizalmának növelése, illetve a hosszú távon fenntartható növekedés biztosítása. A közbeszerzési eljárások célja egyszerre gazdasági és társadalmi jellegű. Mivel a pályázatok során közpénzek felhasználásáról van szó, egy-egy ilyen eljárásnak egyszerre kell biztosítania a szolgáltatásnyújtás magas színvonalát és a közérdek védelmét. Teljesülnie kell az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód kritériumoknak, a jóhiszemű és tisztességes eljárásnak, illetve a hatékony és felelős gazdálkodás alapelveknek is. Azáltal, hogy a kormányok és más állami tulajdonú vállalatok vásárlóerejüket csökkentett környezetterhelésű áruk, szolgáltatások és építési beruházásokra fordítják, jelentős mértékben tudnak hozzájárulni a fenntarthatósági célok eléréséhez. Az ebből a szempontból legjelentősebb ágazatok az építőipar, élelmiszer- és vendéglátóipar, járművek és minden olyan termék, ami a működéséhez energiát használ fel. Magyarország esetében a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletben a 2021-2027 programozási időszakra meghatározott irányelvek is számos lehetőséget adnak a zöld közbeszerzési kritériumoknak megfelelő pályázatok meghirdetésére és lebonyolítására. A pályázati kiírások összetettsége miatt általános gyakorlat a közbeszerzési tanácsadás igénybevétele az ajánlatkérői és ajánlattevői oldalon egyaránt, illetve meghatározott esetekben az eljárás jogszerű és szakszerű lebonyolításának hitelesítőjeként felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása is. Innováció Gyakran látjuk azt, hogy a zöld közbeszerzés az innováció fő hajtóereje, mivel környezetbarát épületek, termékek és szolgáltatások kifejlesztésére ösztönzi az egyes iparágakat. Ezt a 2021-2027 programozási időszakban is fontos lesz szem előtt tartani a pályázatírási és természetesen a projektmenedzsment tevékenység során egyaránt. Várhatóan a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletnek megfelelő szerződések teljes életciklus-költségeit számításba véve azt látjuk majd, hogy a zöld közbeszerzés pénzügyi megtakarítást is jelent az állami szervek számára. A zöld közbeszerzést előnyben részesítő kormányok egyértelműen jobban felkészültek lesznek a változó környezeti kihívások kezelésére, például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a körkörös gazdaság (circular economy) felé való elmozdulásra. Egy felkészült és multidiszciplináris projektmenedzsment csapatra sokszor azért van nagy szükség egy közbeszerzési eljárás kiírása vagy éppen az arra való ajánlattétel során, mivel a közbeszerzés óriási potenciális piacot kínál az innovatív termékek és szolgáltatások számára. Egy innovatív technológiákra épülő projekt esetében a különféle tervezők, mérnökök, műszaki ellenőrök, energetikai szakemberek, közgazdászok, stb. munkáját nem kis feladat összehangolni egy egységes egésszé. Az eredmény azonban jelentős potenciált rejt magában, mivel a közbeszerzést stratégiailag alkalmazva nemzeti és helyi szinten egyaránt fellendítheti az innovációt, illetve javíthatja a termelékenységet. Társadalmilag felelős közbeszerzés A 2021-2027 programozási időszak egy újabb lehetőség arra, hogy a közbeszerzési szakpolitikákban felállított felelős üzleti sztenderdeknek megfelelő pályázatok valósuljanak meg. Az említett sztenderdek elősegítik az állami kiadások elszámoltathatóságát és a közérdek védelmének biztosítását. A kormányzati szervek és egyéb állami tulajdonú vállalatok a pályázati kiírásokban foglalt elvárások által példát mutathatnak a többi gazdasági szereplőnek és újfajta gyakorlat bevezetésére késztethetik azokat. Többek között a felelős üzleti irányelvekről is szó esik a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletben, amely Magyarországon a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozóan szabályozza az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjét.
Az OECD-országokban közbeszerzésre fordított összeg a GDP 12%-a. A közbeszerzés egy olyan eljárás, melynek során a kormányok, államigazgatási szervek és egyéb állami tulajdonban lévő vállalatok különféle árubeszerzést, építési beruházásokat és szolgáltatási megrendeléseket hajtanak végre. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzések általában nagy volumenű és gyakran komoly projektmenedzsmentet igénylő eljárások, melyek az adófizetők pénzének jelentős hányadát teszik ki, az egyes országoktól nemzeti és nemzetközi szinten is elvárt a közbeszerzési eljárások és pályázatok hatékony és magas szintű sztenderdeknek megfelelő lebonyolítása. A jogi környezet számos jogszabályból tevődik össze. A törvények, végrehajtási rendeletek és uniós irányelvek összetett rendszerében kell eligazodni mind az ajánlatkérői mind az ajánlattevői oldal szereplőinek. Jelenleg Magyarországon a 2021–2027 programozási időszak van érvényben, ezen belül pedig a Kormány 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelete szabályozza az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjét. A közbeszerzési eljárások sajátos és bonyolult természetéből adódik, hogy a legtöbb esetben közbeszerzési tanácsadás igénybevételére van szükség, melyet egy arra szakosodott – általában több szakterületet egyesítő – csapat biztosít. Jellemzően ügyvéd, különféle szakjogászok (beleértve a közbeszerzési szakjogászt), felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, közbeszerzési referens és pályázatíró alkotja az ilyen szakmai csapatokat, ezen felül gyakori a környezet-, építő- és egyéb mérnökök, energetikai szakemberek, műszaki ellenőrök, közgazdászok, stb. bevonása is. A közbeszerzési eljárás kiemelt fontosságú szereplője a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki szakmai támogatást biztosít mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő oldalon a közbeszerzési eljárások során. Az ajánlatkérői oldalon a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó szerepe a közbeszerzési eljárás lefolytatása, beleértve az adminisztrációt, a pályázati anyag összeállítását, a különféle érintettekkel való kapcsolattartást, a jogszerűség felügyeletét és a jogi képviseletet. Kiemelt jelentőségű szerepköre továbbá a tanácsadói tevékenység. Amikor például egy pályázat kiírása során szakvéleményre van szükség, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó hivatalos állásfoglalásával tehet pontot a kérdés végére. Ajánlattevői oldalon első lépésben abban támogatja az ügyfelét, hogy az általa benyújtani kívánt ajánlat a pályázati kiírásban foglalt minden elvárást kielégítsen. Sikeres pályázás esetén pedig segít az ajánlattevőnek kidolgozni a kivitelezés ütemtervét és további stratégiai tanácsokkal látja el a projektmenedzsmentet illetően. Bizonyos közbeszerzési pályázatok esetén törvényileg kötelező a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben foglaltak alapján az ajánlatkérőnek kötelező közbeszerzési szaktanácsadót bevonni a közbeszerzési eljárásba a következő esetekben: Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás vásárlás értéke eléri az uniós értékhatárt, ha az építési beruházás értéke eléri a 700 millió forintot, illetve ha az adott közbeszerzési eljárás részben vagy egészben európai uniós forrásból valósul meg. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága előtti jogorvoslati eljárás során. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó szerepe a közbeszerzési eljárás jogszerű és szakszerű lebonyolításának biztosítása és az ezért való felelősségvállalás a megbízója felé, az eljárás kezdetétől a végéig. Azaz a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési tevékenység egyfajta hitelesítő és felügyelő szerveként fogható fel. A pályázat pénzügyi, jogi és műszaki területeiért a közbeszerzési tanácsadó csapat többi tagja felel, ezért kiemelt jelentőségű a pontos és megbízható projektmenedzsment megléte. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységét szabályozó 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet. meghatározza, hogy mely kritériumoknak kell az adott szakértőnek megfelelnie a tevékenység végzéséhez, és mik a feltételei a Közbeszerzési Hatóság hivatalos névjegyzékébe való bekerülésnek.
Hamarosan benyújthatóak a pályázatok a „GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” felhívás keretében. Pályázók köre Mikro- kis- és középvállalkozások Támogatott tevékenységek A kötelezően megvalósítandó tevékenység mellett legalább 1 db választható, önállóan nem támogatható tevékenység megvalósítása is szükséges! Technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése – kötelezően megvalósítandó tevékenység Választható tevékenységek Infrastrukturális és ingatlan beruházás (legfeljebb a projekt elszámolható összköltségének 70%-áig) Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása (a projekt elszámolható összköltségének maximum 50%-a lehet) Információs technológia-fejlesztés – üzleti felhőszolgáltatás (a projekt elszámolható összköltségének legfeljebb 20%-a lehet) Tanácsadási szolgáltatás (legfeljebb 50 millió Ft értékben, a képzéssel együtt a projekt elszámolható összköltségének maximum 20%-a lehet) Képzési szolgáltatás igénybevétele (legfeljebb 5 millió Ft értékben, a tanácsadással együtt a projekt elszámolható összköltségének maximum 20%-a lehet) Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet? benyújtási szakasz: 2022. január 19. – 2022. január 26. benyújtási szakasz: 2022. január 27. – 2022. február 3. Mennyi támogatást lehet igényelni? 10 000 000 – 200 000 000 Ft Részletes információk ezen az oldalon érhetőek el a pályázattal kapcsolatban: https://www.palyazat.gov.hu/GINOP_PLUSZ-1.2.3-21#
2021. december 6.-án elindult Magyarország eddigi egyik legnagyobb szabású, energiahatékonyságot növelő RRF-6.2.1 projektje, amelyben napelemes rendszerek telepítéséhez (1.), illetőleg nyílászáró cserével egybekötött, fűtés korszerűsítéséhez és akkumulátor telepítéséhez (2.) lehet támogatást igényelni. Társaságunk magánszemélyeknek is segítséget nyújt pályázataik összeállítása során. Részletes információk ezen az oldalon érhetőek el a pályázattal kapcsolatban: https://napelem.palyazat.gov.hu/lakossag/felhivas