üvegkapu
Üvegkapu
Társaságunk segítséget tud nyújtani az adminisztrációs folyamatok, szerződéses feltételek kialakítása során! Módosult a 322/2015. Korm. rendelet, a változások a január 1. után induló, 700 M Ft-ot elérő értékű építési beruházásokat érintik! 2021.01.01-jével módosult az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm.rendelet. A módosítások alapvetően az Üvegkapu (hivatalos nevén: Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer) bevezetése miatt váltak szükségessé. A 2021. évi LXIII. törvény rendelkezik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) módosításáról. A módosítás értelmében, valamint a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, továbbá az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló, 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján az építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében létrejött a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer. A 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint 2022. január 1-jét követően, a Kbt. hatálya alá tartozó valamennyi, 700 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységet is – az Üvegkapu alkalmazási körébe tartozik. A 700 millió Ft-os határ kapcsán kiemelendő, hogy a közbeszerzés becsült értéke számít, nem a szerződés egyedi értéke. Az Üvegkapu a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, amely a) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása, b) az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése, c) a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése – a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon – érdekében az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, azokat az Étv.-ben, valamint a kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi. A rendszer célja: az építőipari ágazat működésének javítása, az átláthatóság növelése, a jogkövetés ösztönzése; az alvállalkozói lánc átláthatóságának biztosítása; az építési munkaterületen tartózkodó foglalkoztatottak és vendégek adatainak, be- és kilépéseinek valós idejű nyilvántartása. A foglalkoztatottak és a vendégek az építési munkaterületre történő be- és kilépése kizárólag beléptető rendszer használatával történhet. Az érintett szereplők: Minden a kormányrendeletben meghatározott becsült értékű 2022 január 1-je után indított közbeszerzési eljárás során megvalósuló építési beruházással kapcsolatos szerződéses tevékenységet végző építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó (nem EÉN köteles alvállalkozók) tevékenységet végző vállalkozások; A Nemzeti Adó és Vámhivatal; A Lechner Nonprofit Tudásközpont Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt tárhelyszolgáltatója és az Elektronikus Építési Napló üzemeltetője; A Foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv; Az Építésfelügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv; A DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt üzemeltetője. A 322/2015. Korm. rendelet 2022. január 1-től a fentiek miatt az alábbiak szerint módosult: – 27. § (1) bekezdése: „Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai – amennyiben jogszabály előírja, annak Üvegkapu által generált adatai – alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.” – 29/A. §: „Ha az építési beruházás megvalósítására kötött szerződés értéke eléri a nettó 700 millió forintot, a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles teljesíteni az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét.” – 34/A. § (1) bekezdése: „Ha az építési beruházás a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles az Üvegkapu alkalmazására.” – 34/A. § (2) bekezdése: „Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás során az ajánlattevő ajánlatában nyilatkozik, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte.” – 34/A. § (3) bekezdése: „Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás esetén a közbeszerzési dokumentumokban is rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását.” Ajánlatkérők feladatai tehát a 2022. január 1. és azután induló, nettó 700 millió Ft-os becsült értéket elérő vagy meghaladó értékű építési beruházásoknál: – nyilatkozat előírása arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte – a Közbeszerzési Dokumentumokban rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását. Az Üvegkapu használata alapvetően a vállalkozók számára jelent kötelezettséget, az Ajánlatkérők számára ez a rendszer elsősorban ellenőrzési feladatokat eredményez az alábbiak szerint: – az Ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatával győződhet meg arról a közbeszerzési eljárás során, hogy az ajánlattevő tisztában van az Üvegkapuval kapcsolatos kötelezettségeivel. – a szerződés teljesítése során az Ajánlatkérő az építési e-naplóból győződhet meg arról, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél valóban regisztrált-e az Üvegkapuba és azt ténylegesen alkalmazza-e. Ezt a teljesítés során majd ellenőrizni szükséges, dokumentált módon.