FAKSZ
Valóban kigyomlálható a közbeszerzési tanácsadói szakma?
A közbeszerzési tanácsadói szakmában már széles körben ismert hír, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium által jegyzett állami építési beruházások rendjéről (!?) szóló törvény gyakorlatilag megszüntetné, kigyomlálná a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet. Erről több cikk keretében a Telex is beszámolt. Ezzel kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel, melyekre a jogalkotó ez alkalommal nem (sem) gondolt: Miért kívánnak az építési beruházások rendjéről szóló törvénybe bújtatva más, az építési beruházáson kívüli beszerzési tárgyak (pl. árubeszerzés – informatikai eszközök, orvostechnológia, villamos energia, stb.; szolgáltatás megrendelés – takarítás, őrzés-védelem, informatikai fejlesztések) közbeszerzési eljárásaira is kiható közbeszerzési törvény módosítást terjeszteni az Országgyűlés elé? Ez nem hatáskör túlterjeszkedés? Valóban olcsóbb az állami apparátus az ugyan profitorientált, de emiatt jelentősen hatékonyabb tanácsadói szektornál? Az uniós források rendelkezésre állása esetén elegendő, megfelelő szaktudású szakember fog rendelkezésre állni a közbeszerzési eljárások lefolytatásához? Miért kívánják a közbeszerzési tanácsadói szakmát ellehetetleníteni a nem közvetlen állami, hanem tegyük fel önkormányzati szektorban? Fenti kérdésekre az idő előrehaladtával fogja megkapni a választ a FAKSZ „társadalom”. Azt a gyakorlatban tudjuk, hogy ha a kormány valamit eltökél, azt általában keresztül is viszi, függetlenül a törvénytervezetre érkezett sokszáz kritikus megjegyzéstől. De tegyük fel a kérdést magunknak, hogy valójában kit érdekel egy néhány száz személyt jelentő szakma megszűnése, de facto államosítása? Megjelentek különféle feltételezések, hogy a külsős FAKSZ-ok drágák, illetve ezen tevékenység megszüntetésével kívánják visszaszorítani a korrupciót. Mindkét kijelentés erősen vitatható, hiszen az állam/államosítás működésének hatékonysága a szocializmusban „bizonyított”. A korrupció pedig nem attól függ, hogy valaki piaci tevékenységet végez vagy közalkalmazott, ez egyszerű kockázatvállalás, mohóság, beállítottság kérdése. A korrupció egyik feltétele, hogy valaki pénzért vagy más juttatásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Egy döntési kompetenciával nem rendelkező közbeszerzési tanácsadó nincs abban a helyzetben, hogy másokat előnyhöz juttasson… Az uniós források rendelkezésre állása lesz a puding próbája, ugyanis számos sok éves szaktudással rendelkező FAKSZ egyszerűen nem kíván állami alkalmazott lenni és nem is lesz, és a sok száz vagy sok ezer közbeszerzési eljárás lefolytatásához nem lesz meg egyszerűen a szükséges és minőségi létszám, főleg, hogy az önkormányzatoktól is újabb hatásköröket vonna el az állam. Itt kívánom megjegyezni, hogy óriási a kiáramlás a január 1.-vel az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt korábbi gazdasági társaságokból (pl. NIF), tehát a szükséges kapacitás nem nő, hanem egyelőre jelentősen csökken. Jellemzően a piacképes tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek távoznak, akiknek a hiánya előbb-utóbb húsbavágó lesz. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége és az uniós források jogszerű felhasználása fog ismét veszélybe kerülni, emiatt a következő programozási időszakra vonatkozó uniós-, illetve RRF források esetén is jelentős mértékű megvonás (magyarul: büntetés) prognosztizálható. Hallani olyan törekvést az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy a közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni kívánják, oly módon, hogy azok szinte bárki által lefolytathatóak legyenek különféle minták alkalmazásával. Remélem, hogy a „söralátétes SZJA bevallások” miatti egyszerűsítéshez hasonlóan a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakma is annyira szenvedni fog a munkahiány miatt, mint a könyvelők.